Milyen a másik oldalon lenni? Mi könnyebb és mi nehezebb abban, hogy most mentorok vagytok, nem versenyzők?
Muri Enikő: Versenyzőként minden felelősség rám hárult. Az X-Faktor-ban minden héten szakemberek segítségével készültem fel, hogy aztán szombatonként megmérettessem magam a többi versenyzővel a nézők kegyeiért. A Való Világ-ban teljesen más a helyzet: itt egy feladatot kell megoldani, úgy, hogy két teljesen amatőr embert kell felkészíteni. Bár semmi előképzettségük nincs, mégis olyan lelkesek tudnak lenni, mint amilyen én voltam az X-Faktor alatt. Ami nagyon nehéz, hogy levetkőzzék a gátlásaikat. Mivel tudják, hogy képzetlenek, nem mernek énekelni. Tudják, hogy egy hét alatt csoda nem fog történni, mégis képesek megnyílni előttem és egymás előtt. Az a legfontosabb, hogy még több önbizalmuk legyen, én ebben próbálok nekik segíteni.
Kocsis Tibor: Nagyon izgalmas a feladat, az X-Faktor során többször is megfordult a fejemben, milyen érzés lehet mentorként megélni egy ilyen versenyt. Nem is gondoltam volna, hogy néhány nap alatt ilyen fontossá válhat mások sikere. Sok szempontból nehezebb mentornak lenni, mert felelősséggel tartozol a produkcióért. Abban viszont könnyebb, hogy nekem csak a tanácsokat kell adnom, a megvalósítás a versenyzőkre hárul - persze rá kell őket vezetni a megoldásra.
Vannak olyan fogások, amelyeket a saját mentoraitoktól láttatok, és most ti is alkalmazzátok a felkészítés során?
M. E.: Természetesen vannak praktikák, amelyekkel jobban és gyorsabban lehet eredményt elérni. Az X-Faktor alatt ezeket én is használtam, és valóban beváltak. De a legfontosabb, amit Ferótól tanultam, hogy mindig jól kell érezni magad a dalban. Akkor tudsz igazán eladni valamit, ha a magadénak érzed.
K. T.: Sok olyan dolog van, amit átvettem Mikitől: az empatikus munkamódszert, a pozitív hozzáállást - azt, hogy mennyire fontosak a gesztusok, a dalszöveg értelmezése, az arcjáték. Az egész felkészítési folyamatban sokszor eszembe jut, Miki mit mondana.
M. E.: Szerintem jól választottak. Seherezádé ösztönösen érzi a dalokat, és szereti produkálni magát. És meg kell hagyni, tényleg jól csinálja. Ezzel Attilát is feloldja, aki az elején borzasztóan viselkedett, nagyon nem akarta csinálni, de most, hogy napról napra többet gyakorolnak, látom rajtuk, hogy szeretik. Ezt Seri bevallja, Attila nem mindig, de ő ilyen, így kell elfogadni.
K. T.: Szerintem minden választott dalból lehet valami nagyon eredetit, vicceset, hatásosat összehozni. Az a fontos, hogy minden versenyző formálja a dalt a saját karakterére. Szerintem ez a mi esetünkben abszolút működni fog.
Miért pont Seherezádét és Attilát, illetve Verát és Csabát választottátok magatok mellé?
M. E.: Seherezádét akkor kedveltem meg, amikor a táncos hét volt a villában. Nagyon jól táncolt, és láttam, hogy van benne előadói véna. Ezért bármit elkövettem volna, hogy hozzám kerüljön. Attila pedig egy nagy kihívás volt számomra. Fura srác: amellett, hogy sokszor kifejezetten mogorva pasinak mutatja magát, szerintem egyáltalán nem ilyen. Nekem ő kihívás volt, hogy vajon tudom-e kezelni, de szerencsére minden rendben vele. Együttműködő, és akarja csinálni, még akkor is, ha néha egy házsártos vénembernek mutatja magát.
K. T.: Csaba sok szempontból olyan, mint én. Jó humorú, jó kedélyű, de egy kicsit csendesebb srác, aki viszont a kellő pillanatban meg tud nyílni, ha akar. Igazi kettős személyiség, viszont könnyen lehet vele dolgozni, megfogadja az instrukciókat. Vera sokkal keményebb dió, nagyobb kihívás, viszont nagyon céltudatos, és akarja a sikert.
Mit gondoltok védenceitekről mint VV-játékosokról? Megnyerheti valamelyikük a Való Világ 5-öt?
M. E.: Mindkét versenyzőnek nagy esélye van. Seherezádé egy kedves, őszinte lány, nem nagy taktikus, viszont minden konfliktust felvállal, és nem szokott hazudni. Szerintem ezzel sok ember szimpátiáját elnyerte. Attila pedig kategóriájának a legjobbja, igazi összeférhetetlen alak. Ő nem bíz semmit a véletlenre, ha kell, taktikázik, ötletel. Nagyon okosan játssza a játékot, éppen ezért tartom esélyesnek.
K. T.: Mindkét versenyzőm nyerhet. Vera nagyon megosztó személyiség, de izgalmas karakter, és a nézőket ez érdekli, mivel körülötte mindig zajlanak az események. Csaba pont amiatt esélyes, hogy sokkal visszafogottabb jellem, viszont szimpatikus, szerethető srác.
Hogy érzitek magatokat a villában? Beköltöznétek akár hosszabb időre is?
M. E.: Soha nem költöznék be egy ilyen műsorba. Nekem ez túl sok, hogy az emberek minden pillanatodat látják, és csámcsognak rajta. Nézem ugyan a Való Világ-ot, de még egy napra sem költöznék be. Egyébként a villalakók nagyon aranyosak. Ki vannak éhezve minden új behatásra, és nagyon kedvesek voltak velünk már az első pillanattól kezdve. Hihetetlen, hogyan próbálnak kiszedni belőlem információkat a külvilágról, néha észre sem veszem. Nagyon szemfülesnek kell lenni ilyenkor.
K. T.: Hosszabb időre biztosan nem tudnék beköltözni, de egy bent alvást talán még bevállalnék. A társasággal csak pozitív tapasztalataim vannak, szeretettel fogadtak minket, és a belső konfliktusokból sem érzékelünk sokat.
A korábbi szériákat néztétek? Volt esetleg olyan, akivel szívesen dolgoztatok volna együtt egy hasonló feladat során?
M. E.: Igen, néztem az előző szériát: ott Szandikával, Anikóval és Bécivel dolgoztam volna a legszívesebben.
K. T.: Nagyjából képben vagyok a korábbi szériákkal. Az előző mezőnyből Olivérrel szívesen dolgoztam volna, őt személyesen is megismertem, és nagyon jó arc. A lányok közül, azt hiszem, Szandika vagy Éva igazi kihívás lett volna - ott születhettek volna igazán izgalmas zenei pillanatok!